Szerző: Ricsi

A HR-en már várt a belépőm, a parkoló kártyám, a szobám ajtaján a nevem és az asztalomon minden, ami a munkámhoz elengendhetetlen, sőt, egy picit több is.

Részlegem vezetője (Robert Meier – RM) mellém telepedett és pillanatok alatt már a saját nevem alatt dolgoztam, a saját gépemen.

Az első hónapban egy hetekre lebontott forgatókönyvet kaptam, ami segített megimsernem az Agenda teljes keresztmetszetét és egy “Keresztapát” (MBS) is, aki türelemmel és jókedvvel plántálta belém a Delphi és az alkalmazásaink alapjait. (Viszonylag hamar Agendásnak éreztem magam.)  Választhattam, hogy doksikat kérek vagy „on the fly“ akarok tanulni.

Olyan szerencsésnek éreztem magam. Így kerestünk nekem egy kis tool-t, aminek a fejlesztésével “játszva” ismerhettem meg a számomra idegen fejlesztői környezetet.

Itt minden leírás, comment, hibaüzenet németül van, ami teljesen logikus, hiszen ez ügyfeleink anyanyelve. Egy banki szférából érkezőnek, aki az angol nyelven tartott meetingekhez szokott Bécsben, ez némileg szokatlan, de roppant kényelmes.

A figyelmes kollegák mellett a vérprofi intranet is komoly segítséget jelentett. Például egy munkatárs nevét (vagy monogramját) beírva egyből megtudom, a gépe be van-e kapcsolva (hoppá majd elfelejtettem, ami kicsit furcsa volt, hogy mindenkinek rendes asztali gépe van, igaz 2 nagyszerű PWR mentes monitorral), milyen feladatok tartoznak hozzá , illetve milyen jogosultságai vannak. Persze ezek kereshetőek is. Az elsősegély fülre kattintva látom, hogy ki az, akinek megfelelő végzettsége is van ezen a területen az emeletemen.

Itt megtalálom a közelben lévő éttermek napi ajánlatát is, mely igazán sokszínű. Engem valahogy mindig a Thai éttermek kötnek magukhoz, Trier után most Rosenheimben is.

Pár szó a városról: 

Ez a bajor kb 60.000 lakosú város a Mangfall és az Inn összefolyásánál fekszik. A RO-val kezdődő rendszámok már igazán ismertek lehetnek, akár itt nálunk, Budapesten is. Persze kint szép időben a kerékpárok veszik át az uralmat. Életemben először rendszeresen én is azzal közlekedtem. Jó volt úgy munkába menni, hogy a 20 perces út 75%-át folyóparton vagy kis erdei úton tehettem meg. Hiányzik…

Legutóbbi közösségépítő programunkat Etyeken tartottuk. Péntek kora délután indultunk az irodából egy bérelt busszal az etyeki Korda Filmparkba, ahol egy külön a mi csapatunkat kísérő vezetővel bejártuk a két kültéri díszletet: a New York-i utcarészt és a középkori várost. Már maguk a díszletek is fantasztikusak voltak, de a kísérőnk háttérinformációit hallgatva még izgalmasabb volt jelen lenni. A látogatás része volt még a főépületben két kiállítás is, egy a meglehetősen különc Korda testvérekről, egy másik pedig a filmkészítés trükkjeiről. Utóbbi különösen érdekes volt, hiszen saját bőrünkön próbálhattuk ki a filmes trükköket, ami esetenként nagyon mókásra sikerült. Amúgyis jellemző a csapatra, hogy jókat viccelődünk együtt, így ebben a közegben kifejezetten otthon éreztük magunkat. A nagyjából kétórás program után a közelben lévő Rókusfalvy Fogadóban zártuk a napot egy finom vacsora keretében. Jókat ettünk, finom borokat kóstoltunk ebben a gyönyörű környezetben elhelyezkedő étteremben. A kellemes hangulatú beszélgetéseket a bérelt busznak köszönhetően a hazaúton is folytathattuk, és már azt tervezgettük, hova megyünk majd legközelebb.

„A kutatások szerint, azokon a munkahelyeken, ahol tudatosan odafigyelnek arra, hogy a dolgozók jól érezzék magukat:

• Megnövekszik a kreativitás és az újítás, jobbítás igénye
• Javulnak a termelékenységi mutatók, és jobb lesz a morál
• Csökken a munkahelyi stressz, ritkább a kiégés
• Inkább kialakul a tulajdonosi szemlélet
• Kiegyensúlyozottabbak a munkatársi kapcsolatok, kevesebb a konfliktus
• Kisebb a fluktuáció és kevesebb a hiányzás
• Megnő a vevő/ügyfél elégedettség és hűség „

Magyarországon a csocsó még nem minősül hivatalos sportnak. Itthon még mindenki kocsmai hobbi sportnak tekinti. Mióta megalakult a Világszövetség, azóta újra feljödőben van a csocsó.

A már fent említett kutatás állítja, hogy a munkaidő közbeni – főleg a kreatív, vagy informatikai területen dolgozók között – az aktív felfrissülésre fordított idő megnöveli a szellemi kapacitást, és felfrissítő hatása van. A hatását mi sem igazolja jobban, mint az hogy a Világháború után az USA-ban a sérült katonák rehabilitációjában használták. A játék izgalma elterelte a katonák figyelmét, így gyorsítva fel a keserű percekben a gyógyulást. A csocsóval az ember egy másik világban találja magát játék közben.

Sokunkkal előfordult már, hogy munka közben zsákutcába tévedt, és órákat, napokat kattogott egy probléma megoldásán. A csocsó eltereli a gondolatokat, kizökkenti a lelki és gondolati gödörből a játékost, és közösség kovácsoló hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ami külön pozitívum, hogy relatív kis helyen, egyszerre több ember tudja játszani.

A csocsó sport szintű játékszabályairól az alábbi linken részletesen is olvashattok.

Aktuális pozicióinkat itt találod.

forrás: www.profession.hu